16 dolog, amire mindig is kíváncsi voltál, de nem volt kitől megkérdezned
Aby Vannak kérdések, melyek szinte kivétel nélkül mindannyiunk fejében megfordultak már. A nagy "népszerűség" ellenére azonban mégsem mindig kapunk rájuk kellően kielégítő választ, hiszen általában ritkák körülöttünk az ilyen témákban jártas emberek. Az alábbi listán épp ezért a 16 leggyakoribb ilyen kérdést és az azokhoz tartozó választ gyűjtöttük nektek össze, melyek többsége nagy valószínűséggel a Te fejedben is megfordult már korábban.
#1
Miért olyan nehéz beletölteni a vizet a pohárba anélkül, hogy mellé folyatnánk?
Ezért a jelenségért az úgynevezett Coandă-hatás a felelős, melynek köszönhetően a környezetéhez képest nagyobb sebességű folyadék- vagy gázsugár követi a közeli konvex felületet és szinte hozzátapad a felülethez, jelen esetben a kancsó szájához/széléhez.
#2
Miért van az, hogy a TV előtt majd leragadnak a szemeink, de amikor befekszünk az ágyba sehogy se tudunk elaludni?
Tévénézés közben az agyi folyamatok minimálisra csökkennek, már szinte alvás közeli állapotnak éli meg a szervezetünk. Ilyenkor elég egy pillanatra becsuknunk a szemünk és máris képesek vagyunk álomba szenderülni. Ha azonban felállunk a tévé elől és bemászunk az ágyba, rendszerint újra mozgásba hozzuk az agyunkat. Elkezdünk gondolkodni, hogy bezártuk-e az ajtót, kihúztuk-e a karácsonyfát és a többi. Ennek eredményeképpen pedig az agyunk újra munkába lendül és végső soron nehezebb lesz álomba merülnünk, mintha a TV előtt ülve dobtuk volna be a szunyát.
#3
Ha az emberi sejtek és az emberi bőr folyamatosan cserélődik, akkor miért van az, hogy egyes hegek és a tetoválások mégsem tűnnek el az idő haladtával?
Vannak olyan sejtek, amik rendkívül gyakran cserélődnek, ilyen például az epidermisz. Egyes hegek, karcolások és maguk a tetoválások azonban hatással vannak a bőr mélyebb rétegére, a dermiszre, mely ugyan szintén cserélődik és frissül, de jóval lassabban, mint a bőr felső rétege, az epidermisz. Ennek köszönhető az, hogy az évek múltán a hegek enyhébbé válnak a tetoválások pedig akaratlanul is kifakulnak.
#4
A méhben lévő magzatnak van anyagcseréje és ha igen, hová kerül mindez?!
Körülbelül 2 hónapos kora környékén az embrió vizeletet kezd termelni, melyet nemes egyszerűséggel a magzatvízbe enged. Ez nincs hatással az egészségére, akár le is nyelheti minden különösebb gond nélkül. Problémát egyedül akkor tud okozni, amikor szülés közben esetleg a gyermek tüdejébe kerül.
#5
Milyen időzónában vannak az űrhajósok?
Nemzetközi megegyezés alapján az űrbe kilépő űrhajósok az egyezményes koordinált világidő (UTC) szerint számolják az időt, vagyis ugyanolyan időzónában élnek, mint például az Egyesült Király lakosai.
#6
Hogyan bonyolítják le a világhírű DJ-k és producerek az élő fellépéseiket? Tényleg csak egy előre elkészített mixet indítanak el?
A világ legnépszerűbb lemezlovasainak általában minden adott ahhoz, hogy akár egy szettet ott helyben, élőben rakjanak össze a színpadon. Ettől függetlenül azonban legtöbbször előre elkésztített, profin kivitelezett mixeket vagy mix részleteket játszanak le egymás után, melyekhez valós időben alkalmaznak különféle effekteket, a közönség szórakoztatása végett.
#7
Miért van az, hogy az állatok ihatnak a tavakból és a pocsolyákból, de mi emberek megbetegszünk tőle?
Az évezredeken át tartó életmódváltás hatására a mi immunitásunk már nem lenne képes megküzdeni az efféle kihívásokkal. Félreértés pedig ne essék: a vadon élő állatok épp rendszeresen megbetegednek - például parazitákat szereznek - a szennyezett vizekből történő ivás során.
#8
Miért sírunk amikor szomorúak vagyunk? És miért folyik ilyenkor az orrunk?
Az ún. síráskönnyeket akkor sírjuk ki, ha erős érzelem lesz úrrá rajtunk: stressz, élvezet, düh, szomorúság vagy akár fizikai fájdalom. Ezek egyfajta természetes fájdalomcsillapítóként szolgálnak, az ezekben található leu-enkefalin miatt is érezzük magunkat megkönnyebbülve egy kiadós sírás után. Az érzelmi reakció beindítja az idegrendszerünk erre hivatott részét (a limbikus rendszert, egész pontosan a hipotalamuszt), az pedig az acetilkolin nevű neurotranszmitteren keresztül beindítja a könnygyártást. Az orrfolyás pedig akárcsak a könny, szinén ennek a folyamatnak a mellékterméke.
Tetszett? Érdekesnek találtad? Oszd meg az ismerőseiddel!